Please click here to leave an anniversary message (in any language you choose). You do not need to be a member of Lowlands-L to do so. In fact, we would be more than thrilled to receive messages from anyone. Click here to read what others have written so far.
What’s with this “Wren” thing?
The oldest extant version of the fable
we
are presenting here appeared in 1913 in the first volume of a two-volume anthology
of Low
Saxon folktales (Plattdeutsche
Volksmärchen “Low German Folktales”)
collected by Wilhelm Wisser (1843–1935). Read
more ...
Hungarian
(Magyar)
Listen to
this translation narrated with native pronunciation:
Az ökörszem a garázsban fészkelt. Egy nap mindkét szülő kirepült – élelmet akartak
szerezni fiókáiknak – és a kicsiket egyedül hagyták.
Kis idő múlva Ökörszem Papa hazaérkezett.
„Mi történt itt?” kérdezte. „Ki bántott benneteket, gyerekek? Mind úgy
meg vagytok ijedve!”
„Jaj, papa,” válaszolták a kicsik, „valami hatalmas rondaság járt itt
nemrég. Olyan vad és szörnyűséges volt! Benézett a fészkünkbe a nagy szemeivel,
amitől annyira megrémültünk!”
„Értem,” bólogatott Ökörszem Papa, „és merre ment?”
„Hát,” mondták a fiókák, „arra tartott.”
„Várjatok,” szólt Ökörszem Papa, „utánamegyek. Ne izguljatok, gyerekek,
elkapom.” Ezzel elrepült a lény nyomában.
Amint a kanyarhoz érkezett, megpillantotta az oroszlánt, amint ott sétálgatott.
Az ökörszem azonban nem ijedt meg. Leszállt az oroszlán hátára és elkezdte
szidalmazni.
„Mi jogon ólálkodsz a házam körül,” kiabálta, „és ijesztgeted a gyermekeimet?!”
Az oroszlán ügyet sem vetett rá, hanem tovább sétált.
Ettől aztán a kis nagyszájú még hevesebben kezdte szapulni. „Semmi keresnivalód
ott, én mondom neked! És ha visszajössz,” tette hozzá, „majd meglátod! Igazán
nem szeretném megtenni,” folytatta, és végül felemelte
az egyik lábát, „de egy szempillantás alatt eltöröm a gerincedet!”
Ezzel visszatért a fészekhez.
„Nos, gyerekek,” mondta, „most jól megleckéztettem. Egyhamar nem látjuk
viszont.”